Mellkasi fájdalom okai

Szerencsére a mellkasi fájdalom nem mindig a szívinfarktus jele. A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike – akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben – érdemes az orvosi kivizsgálásra.

Szív eredetű okok

Ateroszklerózis, szívkoszorúér szűkület. A szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érfal károsodása okozza. Az érfal-károsodás leggyakoribb oka, hogy zsíros lerakódások halmozódnak fel az érfalban (érelmeszesedés, ateroszklerózis), amelyek egyrészt beszűkítik az eret, másrészt növelik az éren belüli véralvadás veszélyét (aterotrombózis). Az ér beszűkülése csökkenti a szív vérellátását, ez pedig mellkasi fájdalomhoz vezet.

Angina pektórisz. Mivel fizikai aktivitás, illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív oxigénigénye, a szív eredetű angina pectoris is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Ezt a típusú fájdalmat az egyes szívbetegségekre adott nitrátok (pl. nitroglicerin) is enyhítik.

Akut szívizom infarktus (szívinfarktus). Amennyiben a fájdalom tovább fokozódik, komoly esélye van, hogy szívinfarktus alakult ki. Ilyenkor a nitrátok is hatástalanok. Szívinfarktus során a véráramlás elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhat infarktusra, ha néhány percnél tovább fennálló nyomás vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal oldalon. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg idős és cukorbeteg egyéneken).

Aortadisszekció, spazmus. Az angina pektórisz igen ritka, de életveszélyes oka az aorta (a szív bal kamrájából kilépő főartéria) szakadása (aortadisszekció). Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása (spazmus), ami változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust.

Az angina pektórisz (szív eredetű mellkasi fájdalom) gyakran nehezen megfejthető, a hátterében álló ok lehet banális (például gyomorégés), de lehet életveszélyes is (például szívinfarktus). Ha percről percre erősödő mellkasi fájdalmat vagy mellkasi nyomó érzést tapasztal, és különösen akkor, ha ehhez légszomj, izzadás, szédülés, gyengeség, eszméletvesztés, émelygés, a karba, a lapockák felé vagy nyakirányba sugárzó fájdalom társul, hívja ki a mentőket, vagy ha nincs rá mód, vitesse magát kórházba!

Nem szív eredetű okok

Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat, melyek közül leggyakoribb a reflux betegség, vagy más néven gyomorégés (reflux, gasztro-oesophagealis reflus betegség). A reflux betegség lényege, hogy a gyomorban található sav a nyelőcsőbe történő visszaáramlása fájdalmas, égő, maró érzést okozhat a szegycsont mögött. Gyakran ezt savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (refluxbetegség). A gyomorégés vagy reflux betegség kapcsán kialakuló mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül fennáll. A reflux betegség okozta tünetek gyakrabban jelentkeznek étkezések után, vagy ha Ön elhízott, előrehajol vagy lefekszik.

Nyelőcső és a gyomorszáj betegségei. A nyelőcső a reflux betegségen kívüli funkcionális megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus (diffúz oesophagus spazmus), melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért a nyelőcsőben fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki, melyek mellkasi fájdalmat okoznak. A nyelőcső spazmus gyakran a reflux betegség következtében alakul ki, mivel a nyelőcsőbe visszaáramló sav provokálhatja a nyelőcső izom funkcionális görcsrohamát. Mivel a szív eredetű mellkasi fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcső spazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Ilyen esetekben a gasztroszkópia (gyomortükrözés), a nyelőcső manometria és a nyelőcső pH vizsgálat segíthet a differenciál diagnózisban. Egy másik, szintén viszonylag ritka betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán és kitágítja azt, ami általában fájdalmatlan, de néha kényelmetlen, feszítő mellkasi fájdalommal is járhat. Jellemzője a nyelészavar, mely hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.